"Pressburger Imre, vagy ahogy a világ ma ismeri, Emeric Pressburger az egyetemes filmművészet egyik legmeghatározóbb alakja. A miskolci születésű, Oscar- díjas magyar filmalkotó életműve kiemelkedő íróként, rendezőként és producerként egyaránt. Olyan nagynevű alkotók számára igazodási pont, mint Brian De Palma, Francis Ford Coppola, Terry Gilliam, Quentin Tarantino vagy éppen Martin Scorsese. Sajnálatos módon azonban neve és munkássága Magyarországon még mindig nem került be kellő mértékben a köztudatba, noha egész életében hűen és kitartóan őrizte magyarságát. Martin Scorsese filmrendező tisztán, egy mondatban így fogalmazta meg Pressburger életművének szerepét és helyét: "Az egyik legnagyobb tehetségű, legbefolyásosabb és legmeghatározóbb filmes volt az elmúlt században." A FilmHungary könyvkiadó Magyarok Hollywoodban című könyvsorozatában jelent meg először magyar nyelven Zukor Adolf és William Fox, Hollywood két magyar alapítóatyjának regényes önéletrajza. Ezt követően az elmúlt években a sorozat keretében jelent meg először minden idők egyik legsikeresebb hollywoodi magyarjának, a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklós filmzeneszerző önéletrajzi kötete is, a Kettős élet, valamint a Simpson családról és a Fecsegő tipegők animációs sorozatokról is ismert, ötszörös-EMMY-díjas Csupó Gábor életrajza is. Ez az illusztris névsor bővül Pressburger Imre önéletrajzával. Jelen kötet, amelyet 1994-ben a Brit Filmintézet az év legjobb filmszakmai könyvének választott, közel harminc évvel az eredeti megjelenés után, és több mint 120 évvel Pressburger Imre születését követően jelenik meg első magyar nyelvű monográfiaként a híres magyar - brit alkotóról. A könyv szerzője Pressburger Imre unokája, Kevin Macdonald, aki a híres nagypapa nyomdokaiba lépve szintén sikeres, Oscar-díjas filmalkotóvá vált. Pressburger Imre hosszú és kalandos utat járt be, mindent elért, amit a filmes világban el lehet. Legenda lett már életében, de a szíve és az emlékei is az I. világháború előtti Magyarországhoz kötötték - ahogy a filmalkotó metaforikusan fogalmaz, ahhoz az időszakhoz, amikor "a világ még egész volt". Kollarik Tamás Takó Sándor"