"A pannonhalmi bencés apátság kitűntetett helyzetét nem csak egyedi egyházi státuszának, kiemelkedő apátjainak, de az építkezés izgalmas és sok kérdést felvető történetének is köszönheti. A művészettörténeti kutatás új eredményeket hozott a 13. századi apátsági templom faragványainak datálását és műhelykapcsolatait illetően. Jelen tanulmány a friss eredményekre, illetve a fennmaradt töredékekre és régészeti feltárásra támaszkodva kísérli meg az eddig keveset kutatott pannonhalmi 13. századi kerengőnek a vizsgálatát és értelmezését. A kerengők funkcionálisan és szimbolikusan egyaránt központi szerepet töltöttek be a szerzetesi életben. Mint építészeti terek a 13. század elejétől jelentek meg rendszeresen az apátsági épületekben. A tanulmányban nyomon követhetjük a kerengőépítészet kialakulásának korai példáit a Magyar Királyság és Ausztria területeiről, számos példán keresztül helyezve el benne Pannonhalma első kerengőjét."