Krénusz József élete valóban regénybe illő. 1956-ban kalandos úton hagyta el hazáját, s az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Jóllehet New York egyik legjobb egyetemén végzett, de érdeklődését mégis az operaélet keltette fel. A Metropolitan Operába - jegyszedőként - véletlenül cseppent be, de a világ legjobb dalszínháza négy évtizedre vált otthonává. Nézőtéri felügyelőként tizenhatezer előadásnak lehetett részese. Nyitott szemmel mozgott mind a régi, mind az új Metben, páratlan memóriájával minden részletet megjegyzett. Kiváló kapcsolatot ápolt az Operában fellépő magyar művészekkel, az itthonról érkezőket tanácsaival segítette. Krénusz Józseffel az ezredfordulón, New Yorkban ismerkedtem meg, elbeszélései megragadtak, s az ismeretség értékes munkakapcsolattá, később barátsággá érett. Emlékeinek első csokrát a Negyven év a Metropolitan Operában című kötetben 2012-ben tettük közkinccsé, a könyv kedvező fogadtatása nyomán döntöttünk a folytatásról. A leírtakban híres énekesek portréját vázoltuk fel, s különös figyelmet fordítottunk a magyar művészekre: az első kötettel közösen a Metben szereplő magyar művészek monográfiáját állíthattuk össze az ezredfordulóig. Nemcsak a sztárokkal foglalkoztunk, az emlékek nyomán megjelennek a nagyváros magyar diaszpórájának ismert szereplői, vendégei, az Intézmény háttéremberei, így az olvasó a kulisszák mögé is bepillanthat. Krénusz József már nem érhette meg a második írás bemutatóját, 2016-ban váratlanul elhunyt. A leírtak javarészét még együtt nézhettük át, további sorsát a krónikásra, élményvilágát az Olvasóra hagyta. Csermák Zoltán