Makovecz Imre szenvedélyes utazó, és világ életében utálta a helyváltoztatást. Mégis hajót rajzol, fellegekbe, föld mélyére száll, álmaiban messzi utakra indul. Rajzai, montázsai, ugyanolyan organikusak, mint házai. Keze alatt, mint az agyag változnak, újramásolja őket, belerajzol, hogy egy lebegő, titokzatos, szellemi, de mégis nagyon televény tájba léphessünk, ha van merszünk hozzá.