A kiadvány Kós Károly építészeti munkásságának az első, az 1907-től 1914-ig terjedő meghatározó időszakát mutatja be. Kós 1902-ben jött Budapestre. Az egyetemről kikerülve igen sok megrendelést kapott, köztük egy jelentős fővárosi beruházás, az Állat- és Növénykert pavilonjainak megtervezését. Az 1909-es év fordulópontot jelentett életében, ekkor határozta el, hogy Sztánán fog letelepedni, házat építeni és családot alapítani. Ettől kezdve a budapesti tervezések mellett egyre több erdélyi munkát vállalt. 1918-ban véglegesen úgy döntött, hogy a szépen induló fővárosi építészi pályafutását feladva Erdélyben marad. A kötetben bőséges, részben eddig be nem mutatott forrásanyag került felhasználásra. A könyv jelentősége az építész életében meghatározó budapesti hét év komplex bemutatása mind tartalmában, mind az ehhez felhasznált dokumentációkban, az építészeti alkotások mögött álló ember, család, környezet és társadalom meghatározó egységét állítva a középpontba.