Félszázad nem nagy idő a történelemben, de egy ember életében annál inkább. A Felsőőrött, / Oberwarton / született Farkas Géza a fotózást választva hivatásul Knebel Jenő császári és királyi udvari fényképésznél töltött 3 tanulóév után a müncheni fotóakadémián tökéletesítette elméleti és technikai tudását. Mellette festészetet is tanulva, egész munkásságát meghatározó indítást kapott. Szerencsésen ötvöződött egyéniségében a fotográfus és a művészeti látásmód, az érzékenység, a szép, a harmónia keresése és ösztönös megtalálása. Fiatalon, sikeresen indult életútja. 22 évesen nyerte első aranyérmét Bécsben. A következő év újabb sikert hozott. Az angol Kodak cég által rendezett kiállításon díszoklevél mellé ígéretes asszisztensi meghívást is kapott. Sajnos a közben kitört I. világháború e lehetőségtől megfosztotta. A frontra küldve hadifotósként - és tudósítóként teljesített szolgálatot, de a tényleges harcokban is részt vett. Az orosz fogságból csodával határos módon, sebesülten sikerült megszöknie. 1920-ban nyitotta meg első műtermét. Az 1920-30-as években számtalan nemzetközi kiállításon nyert el különböző elismeréseket. A korszak közkedvelt német szaklapjai elismeréssel és díjazva közölték felvételeit.