Bartis Attila eddigi legnagyobb, klasszikus méretű fotóalbuma A szigeteken. A fényképekből március elsején nyílik kiállítás a Mai Manó Házban. A könyvben szereplő fotográfiák 2014 és 2017 között készültek, többnyire Jáván, Yogyakarta környékén. Bartis azonban nem egy távoli, egzotikus világgal akar megismertetni, nem dokumentál, „hanem a változó környezet adta inspiráció hatására olyan felvételeket készít, amelyek tárgyukat tekintve készülhettek volna a világ más pontjain is. A felvételekkel a valóságról való személyes érzéseit közvetíti” – írja a képekről Petrányi Zsolt. A magyar és angol nyelvű album fényképeihez Katharina Narbutovič irodalmár, Petrányi Zsolt művészettörténész és Szűcs Attila képzőművész írt értelmező szövegeket. „E fotográfiák Bartis Attila világának csak elenyésző töredéke. És mégis mindaz megtalálható rajtuk, amiből Bartis világa épül. Az ösztönösség. A természetesség és valószerűtlenség. Az érzékiség. A személyesség. A pontosság. Ezek tökéletes aránya. A kegyetlen művészi erő. Nincs a képeknek semmi festményszerűsége, mégis ott érezzük a háttérben Giorgio de Chirico és Caspar David Friedrich rejtélyességét, melankóliáját. Kőlépcsők, sötét sűrűségek és megrendítő égboltok, valószínűtlen terek és fények, iszkoló kutyák. Minden képen ugyanaz az összetéveszthetetlen, kísérteties-hidegleléses világlátás, mint Bartis prózájában.” (Kemény István)