"Ma már nem okozná a legkisebb feltűnést sem, ha például a nemes szépségű főtéren kilenc mexikói vezérezredes teveháton nyargalna. A kolozsvári ember meg sem fordulna utánuk. Minek? Hisz tudná, hogy a mexikói szakállak alatt vagy a kolozsvári Nemzeti Színház tagjai, vagy pesti színészek rejteznek, s mögöttük valahol okvetlenül fel lehet fedezni vagy a direktor, vagy a rendező meg az operatőr alakját. Mozifölvétel. Kolozsvárott ez mindennapos volt a nyáron... A hatalmas ambíció, az a tekintélyes tudás, amelyet Janovics Jenő dr., a kolozsvári Nemzeti Színház méltán országos hírű direktora fektetett be a filmgyártásba, az idén is megtermette komoly gyümölcseit. Janovics Jenő dr. vezetése alatt tizennyolc filmet vettek fel - s e tizennyolc filmdarab mind európai nívójú alkotás" - írja a Színházi Élet 1916-ban. Janovics Jenőt szülei mérnöknek szánták, de pesti gimnazistaként majd minden este a Nemzeti Színház előadásait nézte. Elvégezte a színiakadémiát, és két év vidéki szolgálat után álmai városába: Kolozsvárra került. Tudvalévő, hogy nem Pest, hanem ez a város épített először kőszínházat a magyar színjátszásnak. A fiatal színész egy év múltán már rendez is, majd művészeti vezetője lesz a kolozsvári Nemzeti Színháznak. Ezzel párhuzamosan az ottani egyetemen bölcsészdoktori fokozatot szerez, majd a színház kiemelkedő rendezőjévé és igazgatójává válik. Irányításával épül meg a lebontásra ítélt régi helyett a korszerű, új Nemzeti Színház, majd a ligeti deszkaszínházat felváltó Nyári Színkör is, amely ma otthont ad a Kolozsvári Állami Magyar Színház prózai és operatársulatának. A pénzszűke és az új művészeti formák iránti érdeklődése miatt megteremti a rangos kolozsvári némafi lmgyártást, és ennek kapcsán olyan világhírű rendezőket bocsát szárnyukra, mint Kertész Mihály (akit Michael Curtiz Oscar-díjas filmesként tart számon a világ), vagy mint Korda Sándor (aki Alexander Kordaként lovagi címet kapott a versenyképes angol filmgyártás megteremtésért). Janovics filmet ír, rendez - olykor játszik is -, és ő a magyar filmszakma gazdasági és művészeti téren egyként avatott, első nagy producere. Életének tényeiben, papírra vetett gondolataiban a könyvbeli forgatókönyvíró nyersanyagot és kihívást lát, hiszen Janovics csodálatra méltó életművét és tragikus sorsba torkolló nagyívű életútját szeretné a vásznon megeleveníteni.