Dan Stanca (1955, Bukarest), első magyar nyelvű regénye az Átlátszó sírok 2011-ben jelent meg. "Holnap ilyenkor már nem leszek..." mondja egy 20 év körüli lány, az epilógus narrátora. Az élet, amit felvázol, rémületesen sekély: alig iskolázott, felelősséget nem akaró ember, nőként megalázott, aki megerőszakolásakor szifiliszes lett. Sorsának reménytelensége láthatatlan szálakon kapcsolódik a romániai történelem emblematikus alakjainak megidézéséhez, amely ennek a világnak a szatírája is egyben. A dédapa, a nagyapa és az apa küzdelme az értelmiségi, vagy egyszerüen csak az értelmes létre mindvégig meddő marad, riasztó ideológiák áldozataivá válnak mindannyian. A terrorizmus mint lehetséges út megrázó alternatíva a valósággal való szembenézésre.