Az idősödő Arany Jánosnak volt egy kulccsal zárható kapcsos könyve. A költő ezt hóna alá fogta, elindult vele a Margit-sziget néptelenebb útjain, s háborítatlanul mélázgatott, írva, ha jött az ihlet perce. A kapcsos könyv tiszta lapjai gyorsan teltek, de jó ideig titokban tartotta az új verseket a költő. Gyulai Pál unszolására engedte, hogy a Tölgyek alatt című költemény 1878 januárjában nyomtatásban is megjelenjen, majd ezt követte a Tetemre hívás című ballada. Ezeket a költeményeket a kritika és a közönség olyan nagy tetszéssel fogadta, amilyet Arany János azelőtt soha nem tapasztalt. Ezért még életében kiadott e sorozatból tizenöt költeményt. A többi alkotás csak halála után látott napvilágot. A jelen kiadás tartalmazza a kapcsos könyvben olvasható ötvenhat "őszike" mindegyikét a keletkezésük időrendje szerint.