Még York Ketchikan számára sem könnyű bolygó körüli pályáról ellopni egy olyan mutáns űrcirkálót, amelyre egy egész hadsereg vigyáz, mint lefoglalt hadizsákmányra. York azonban nem ismeri azt a szót, hogy lehetetlen és fütyül minden szabályra, leginkább pedig a had seregekre. A legmeglepőbb viszont a meginduló akcióban inkább az, hogy eme őrültségben önkéntes (és véletlenszerűen a történések közepébe kerülő) társai is akadnak. A mutáns űrcirkáló meglovasítása mellett azonban beüt egy még nagyobb probléma: kitör a polgárháború a Teuton felett. Az összecsapások a Rosenberg-Wittelsbach Monarchia koronájáért földön, égen, űrben egyaránt zajlanak. A harcokban ott küzdenek a Vril Egyház lángoló kardot forgató valkűrjei, illetve a kalózok gigantikus űrerődje, a legendás Alcazaba egyaránt. Kérdés persze, hogy York Ketchikan melyik oldalra fog sodródni; hogyan reagál, ha a Vril nornák beindítják a valóságokat összefűző Fraktált, vagy ha a gyönyörű kalózvezér, Mina de Rocco bajba kerül. Anthony Sheenard olyan káosz közepébe hajítja bele pimasz főhősét, amelyből nem biztos, hogy ép bőrrel kikeveredik. A Négykezes második kötetének oldalain egy pillanatnyi gondolkodási időt sem kap az olvasó: akcióból akcióba, drámából drámába cseppen.