A kötetben Friedrich von Schiller "An die Freude" című költeményének magyar fordítása szerepel, melyet a szerző - a jegyzetekben és az utószóban megindokolt módon - Örömóda helyett Mámordalnak nevez. A fordítás három változatban szerepel. Népszerű három versszakos formában, Beethoven IX. szimfóniájának záró tétételében énekelt szöveg szerint, és Schiller eredeti, teljes költeményének hű fordításaként. A magyar fordítás alapja egyértelműen Schiller teljes költeménye, a másik két változat az alapfordítást követi.