Bazsányi Sándor esszékötete Mészöly Miklós Megbocsátás című kisregényét dolgozza fel; azt a művet, melynek már első, 1983-as megjelenése után azonnal világossá vált, hogy alapvetően fogja meghatározni a kései Mészöly-epika értését és megítélését, továbbá hatás-, kultusz- és értelmezéstörténetét. Ezen kérdésekre is kiterjedően helyezi el Bazsányi a kisregényt az "alakulásokban" bővelkedő Mészöly-pályán, boncolgatja összefüggéseit, majd hív minket a szövegközeli újraolvasásra, a cím, a mottó és az első fejezet tüzetes tárgyalásától az elbeszélés- és ábrázolásmód elemzésén keresztül egészen a Megbocsátás történelmi, mitológiai és antropológiai rétegeinek feldolgozásáig. A Megbocsátás megközelítése, körül-, majd bejárása során nemcsak a mű és az életmű összefüggései, de a hetvenes-nyolcvanas években induló, a nagyhatású Mészöly-prózával jelölhető epikafolyamat belső feszültségei is szóba kerülnek - épp ezért e könyv sokféle érdekeltséggel olvasható, és hasznos lehet az irodalomoktatásban is.