Astrid különösen közel áll testvéréhez, Ceciliéhez, aki jó ideje szorongással küzd. Ez a szorongás Astridot is folyamatos árnyékként kíséri, ugyanis igyekszik mindent megtenni beteg nővéréért, de közben egyre nagyobb lelkiismeret-furdalást és bűntudatot érez, hogy nem tud eleget segíteni. A mindennapjai lassan káoszba fordulnak, ahogy próbálja megtalálni a helyét a világban, miközben igyekszik feldolgozni a változásokat, amelyek körülötte történnek. Amikor azonban szerelmes lesz, az addigi látszólagos családi egyensúly még inkább felborul, és Astridnak el kell döntenie, képes-e szembenézni saját félelmeivel és elindulni egy olyan úton, amely a belső béke felé vezet. Lise Villadsen érzékeny, mélyreható regénye a szorongásról, a családról és az önelfogadásról szól. Astrid története emlékeztet minket arra, hogy néha a legnagyobb ugrás a legkisebb lépéssel kezdődik.