"Állítólag van egy nép vagy törzs, vagy legalábbis létezett egykor, amelynek tagjai szokás szerint minden este egy korsóba dobnak egy fehér vagy fekete kavicsot, ki-ki a magáéba aszerint, hogy jó vagy rossz napja volt. Aztán, ha meghal valaki, összetörik a korsót, és megszámolják a kavicsokat. Ha sok a fehér, azt mondják: meghalt egy boldog ember. Ha sok a fekete: meghalt egy boldogtalan. Nekem tegnapra és mára nagy, fehér kavics dukál. Ha nem válaszolsz temérdek levelemre, holnaptól kedvesnénémezlek, mint szegény Mikes a fiktív címzettet, és írom tovább a kisbeszámolóimat, mert szeretek mesélni, de nincs kinek. Rajtad kívül. Nem kell válaszolnod, de nekem igencsak kell, hogy legyen kedvem leírni a számtalan érdekes történetet, amely körülvesz."