A sorozat új vállalkozása, hogy közreadja az 1850 előtt írt, összefoglaló jellegű Corvina-leírásokat. A budai könyvtár történetéről szóló 19. századi és ezekre támaszkodó értekezések ugyanis nem minden esetben nyúlnak vissza a kora újkori szerzők munkáihoz. Az elbeszélő, ma szakirodalmi forrásként értelmezhető szövegek kiadása azért is fontos, mert a megjelenésüktől kezdve adatok sikkadtak el, és a mai kor kutatói nem éppen ezekkel a részekkel foglalkoznak. Jóllehet ezek értékelése a technológiai lehetőségek segítségével új eredményeket hozhat. Elsőként Xystus Schier dissertatiójára esett a választás, amely 1766-ban jelent meg egy olyan történelmi, politikai időszakban, amikor a Hunyadi-korra virágkorként tekintettek. A Bibliotheca Corvina történetének emlegetése, a kódexek összegyűjtésének szándéka nemcsak tudományos vagy bibliofil szándéknak tekinthető ekkor, hanem politikai üzenet is az ezzel való foglalatoskodás. A budai könyvtár iránti érdeklődést a török Budáról való kiűzése is aktuálissá tette. A német ajkú, Ágoston-rendi szerzetes, Xystus Schier rendjének történésze volt, de számos könyvet írt a magyarok történetéről is. Hunyadi Mátyás korának művelődésével részletesen foglalkozott, de arra még nincs pontos válasz, hogy miért választotta a Bibliotheca Corvina történetét kutatási témául. Az eredeti munka hasonmás lapjait is tartalmazó, kódexlapokkal illusztrált, három nyelven (magyarul, latinul, angolul) közreadott értekezését Monok István szerkesztésében és utószavával veheti kézbe az olvasó. A magyar fordítást Ekler Péter rendezte sajtó alá.