Istók Anna humora, ahogy Mészöly mondta egykor Esterházyra, ontológiai derű. Kíméletlenül őszinte próza az övé, de ez nem jelenti azt, hogy kíméletlen lenne. Mindig van benne megengedés, elengedés, alázat. Nem akar kioktatni, bölcs és nem bölcselkedő, nem oktat, csak csodálkozik. Ezért jó olvasni. Istók Anna nem rajzol nagy tablókat, mert tudja, hogy nincsenek olyanok, legtöbbször közel megy, érezni az illatokat, látni a ráncokat, és nagy élvezet vele menni. (Grecsó Krisztián) A szerző korábbi művei: Éhes felhő a napot (2017), Semmiért egészen (2019), Elejétől a végéig (2022). Novellái rendszeresen jelennek meg különböző folyóiratokban.