a XX. század első éveiben még háborítatlan élőhelyeket, ősi törzsi életformát találhatott a "fekete földrészen". 1926-29 között még kétszer járt ott, másodjára Horthy Jenő és ifj. Horthy István társaságában: ekkor már merőben más viszonyokkal szembesült. E műve (1930) a húszas évek közepének civilizálódó Afrikáját mutatja be színes vadásznapló formájában, mely egyben értékes kordokumentum: a változás pillanatát láttatja, együtt szemlélteti a földrész múltját és jelenét, de már sejteti jövőjét is.